"Rabszolgatörvény" - jogi elemzés és perspektívák

Kertész Gábor (2020) "Rabszolgatörvény" - jogi elemzés és perspektívák. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 2020 (1). pp. 61-70. ISSN 2630-886X

[thumbnail of szám 1 (2020)_ Multidiszciplináris_Kertész.pdf]
Előnézet
Szöveg
szám 1 (2020)_ Multidiszciplináris_Kertész.pdf - Megjelent verzió

Download (6MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Magyarország 2018 december közepén hirtelen címoldalon került be a nemzetközi hírekbe. Bár a marketing azt tanítja, hogy a „negatív reklám is reklám”, jogászként az a véleményem, hogy az érdekes című hírek mögött érdemes alaposan megvizsgálni a tényhelyzetet is üzleti döntéseink meghozatala előtt. A hír alapja a Munka Törvénykönyvének a módosítása, melyet a médiában „Rabszolgatörvény” néven neveznek. A nemzetközi média által közölt demonstrációk és atrocitások egy az Országgyűlés által frissen elfogadott, de a köztársasági elnök által még ki nem hirdetett jogszabálynak a média egy része által interpretált tartalma miatt robbantak ki. Mit mond ki az új szabály, rabszolgaként dolgoztathatóvá válnak a munkavállalók, vagy megkönnyíti az emberek gyarapodásának lehetőségét azáltal, hogy többet tudjanak dolgozni azért, hogy több pénzt keressenek? Az állampolgárok-munkavállalók érdekeit figyelembe véve csak a törvény elfogadása-elutasítása között lehet választani, vagy az új rendszernek a jog és a gazdaság saját működési logikáját felhasználva van harmadik lehetősége is, esetleg csak egy kis „finomhangolást” kell az új rendszeren végrehajtani? Ezért az üzleti életben jelentős versenyelőnyt tud jelenteni, ha találunk egy a rendszerrel konform, azt nem sértő, de a megoldás újszerűsége miatt korábban ismeretlen és hasznos megoldást

Abstract

In the middle of December 2018, Hungary has suddenly appeared in the headlines of international news. Although marketing teaches that “all PR is good PR”, as a lawyer I think itis worth examining the facts behind the catchy headlines well before making our business decisions. The news is based on the amendment of the Labour Code, which is called the „Slavery Act” in the media. The demonstrations and atrocities reported by the international media have broken out as a result of the interpretation of the amendment by some part of the media, which was recently adopted by Parliament. The President of Hungary promulgated the act when this article was completed. What does the new amendment say? Could an employee become a ‘slave’ of the employer, or rather it would help people’s prosperity by allow them to work more to earn more money? Considering the interests of the citizens/employees can the choice between adoption or rejection of the law be the only possibility, or does the new system also have a third possibility using the law’s and the economy’s own logic, and should only a small "fine-tuning" be implemented on the new system?

Tudományterület / tudományág

társadalomtudományok > gazdálkodás- és szervezéstudományok

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Szervezeti egység

Közgazdasági és Üzleti Tudományok Tanszék

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Mű típusa: Cikk
Szerző publikációban használt neve:
Publikációban használt név ORCIDMTMT szerző azonosító
Kertész Gábor10036777
Kulcsszavak: Munkajog, Munkaidőkeret, Túlmunka, Maximális munkaidő, Labour law, Working time frame, Overwork, Maximum working time
Felhasználó: Jurcza Tünde
A mű MTMT azonosítója: 31152203
Rekord készítés dátuma: 2020. Júl. 13. 12:56
Utolsó módosítás: 2020. Júl. 13. 12:56
URI: https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1686

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet