A XXI. századi Selyemút

Engelberth István és Sági Judit (2017) A XXI. századi Selyemút. In: Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok. Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály, Budapest, pp. 4-21. ISBN 9786155607288

Előnézet

Szöveg
01_Engelberth_Sagi.pdf - Megjelent verzió
Download (8MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Az Új Selyemút – Egy Övezet, Egy Út, (One Belt, One Road, rövidítve OBOR) vagy kínaiul Yi Dai Yi Lu – néven ismertté vált kínai kezdeményezés a világgazdasági fejlődés új szakaszát vetíti előre. A felemelkedő világhatalom gazdasági összeköttetése Ázsia többi részével, valamint Afrikával és Európával jelentősen szorosabbra fonódik a program révén, mely a vasúti, közúti, vízi és légi közlekedési valamint az energetikai infrastruktúra fejlesztésére koncentrál. Ennek révén élénkül az ország gazdasága, növekszik a belső fogyasztás, de különösen fontos lehet a nyugat-kínai területek gazdasági fejlesztésére gyakorolt hatás, mely a keleti part mai túlsúlyának kiegyenlítését és a kínai vállalatok felesleges kapacitásainak exportálását jelenti. Nem mellékesen Kína geopolitikai érdekérvényesítése terén várható változás tükröződik a programban, ami az USA világgazdasági dominanciájának ellensúlyozását jelzi. A cikkben a szerzők igyekeznek kitérni a történelmi és a modernkori Selyemút összehasonlítására. Bemutatják, hogy a globális térben és gazdaságban hogyan jelenik meg a kezdeményezés, hogy megvilágítsák a megvalósítás motivációit, kockázatait, valamint a globális gazdaságra, politikai egyensúlyra gyakorolt hatásait.

Abstract

China’s investment projects known as the ‘new Silk Road’ (or One Belt, One Road, OBOR) are envisioning a new stage of the global development. The economic relations are on strengthening between China and the rest of Asia, as well as Africa and Europe as a prospected result of the program, the Silk Road Economic Belt, which targets the development of rails, roads, maritime- and airports, and energy infrastructure. As a result of the initiative the Chinese economy may increase in the future and its domestic consumption may expand. Besides, its impact on economic development in western Chinese areas may be particularly important, which aims to reduce the dominance of the east coast of the spatial structure and to export the excess capacities of Chinese enterprises. Furthermore, China’s prospective change in its geostrategic ambitions are reflected in the program, which might predict the re-balancing of the US’s global power in economic terms. This article exposes the planned infrastructural development projects and their funding resources in a way to enlighten the motives behind the ‘new Silk Road’, its potential risks and its possible influence on the global economy and political landscape as well.