A külföldi tőke szerepe Kelet-Közép és Dél-Kelet-Európa országainak gazdaságában a két világháború közötti időszakban

Domonkos Endre (2017) A külföldi tőke szerepe Kelet-Közép és Dél-Kelet-Európa országainak gazdaságában a két világháború közötti időszakban. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok (1. sz.). pp. 22-40.

[img]
Előnézet
Szöveg
domonkos.pdf - Megjelent verzió

Download (266kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A külföldi tőkebeáramlás – figyelembe véve a kelet-közép- és délkelet-európai államok általános tőkehiányát és a beruházási ráta alacsony szintjét – kulcsfontosságú szerepet játszott a régió országainak nemzetgazdaságában a két világháború közötti időszakban. Tekintettel az első világháborút követő súlyos gazdasági nehézségekre (általános áru- és nyersanyaghiány, valamint az infláció gazdasági életre gyakorolt negatív következményeit) a térség legtöbb országa – Csehszlovákia kivételével – népszövetségi és külföldi kölcsönnel tudta stabilizálni gazdaságát. Vizsgálódásom középpontjában az első világháborút követő években 7 kelet-közép- és délkelet-európai államban (Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és Szerb–Horvát–Szlovén Királyság,Bulgária, Románia) beruházott tőke ágazati megoszlásának értékelése és a főbb hitelező országok (Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország) politikai és gazdasági indítékainak bemutatása áll. Fontos szempontot jelent továbbá a hazai és a nemzetközi szakirodalomban gyakran megfogalmazott állítás mélyreható vizsgálata, amely a térség országainak gazdasági elmaradottságát a külföldi kölcsönök nem a nemzetgazdaság tényleges szükségleteinek történő elhasználásával és a hitelek után fizetendő igen magas (7-10%-os) kamatterhekkel magyarázza. Kétségkívül igaz az a megállapítás, hogy az 1918-at követő években a kelet-közép- és délkelet-európai országok lényegesen kedvezőtlenebb és sokszor politikailag motivált feltételek mellett jutottak hitelhez a nemzetközi pénzpiacokon, ugyanakkor a világháború győztes nagyhatalmai (Anglia, Franciaország és Egyesült Államok) által nyújtott kölcsönöket nem célirányosan költötték el, hanem pazarló luxusfogyasztásra, valamint a korábban keletkezett adósságállomány kamatterheinek törlesztésére fordították. Jóllehet a külföldi tőke részesedése a stratégiai gazdasági ágazatokban (bányászat, ipar és közlekedés) a térség legtöbb államában 50 és 80% között mozgott, mégsem segítette elő ezen országok gazdasági szerkezetének átalakítását. A vizsgált időszakban egyetlen kivételt Csehszlovákia jelentette, amely szemben a többi kelet-közép- és délkelet-európai országgal nettó tőkeexportőr volt. A csehszlovák államnak főleg Jugoszláviában, Romániában és Magyarországon voltak említést érdemlő beruházásai és érdekeltségei. A kutatás során a legnehezebb kérdést azonban a külföldi működőtőke nemzetgazdaságban való részarányának pontos felvázolása jelenti, mivel erre vonatkozólag csak kevés adat áll rendelkezésre. A hazai és nemzetközi szakirodalom véleménye és a kapott adatok alapján elmondható, hogy az államkölcsönök összegszerűen meghaladták a külföldi tőkebehozatal mértékét. Terjedelmi korlátok miatt tanulmányomban ugyanakkor nem kívánok foglalkozni a két világháború közötti kelet-közép és délkelet-európai térség világgazdasági és világpiaci folyamatoktól való elzárkózásának következményeivel, valamint félperiférikus fejlődését magyarázó elméletekkel. Úgy gondolom, hogy aki alaposan szeretné a térség XXI. századi gazdasági helyzetét vizsgálni, annak mindenképpen meg kell ismernie a két világháború közötti időszakban megmutatkozó gazdasági elmaradottságot meghatározó ok és okozati összefüggéseket.

Abstract

Because of the acute shortage of capital and low investment rate in most Central, Eastern and Southeastern European countries, foreign direct flow played a crucial role in the economies of the region during the interwar period. As far as the serious consequences of First World War were concerned, the majority of the countries in the region with the exception of Czechoslovakia could stabilize their economies with the credits of the League of Nations and by foreign loans. The objective of my essay is to analyse the share of foreign direct investments in the economies of seven Central, Eastern and South-eastern European countries (Austria, Hungary, Czechoslovakia, Poland and Yugoslavia, Bulgaria, Romania) and to evaluate the political and economic motivation of the net creditors (Great Britain, France and United States). It is also essential explain the statement of the literature, which emphasizes the economic backwardness of the region by the inadequate use of foreign loans and its high interest burden (between 7 and 10 percent). No doubt that after 1918 the Central and Eastern European countries could get credits with unfavourable and politically motivated conditions in the international financial markets, but the foreign loans, which were given by the Entente powers after First World War (Great Britain, France and United States) were spent not expediently but on luxury consumption and on repayment of interest burden of public debts. However, the share of foreign capital in strategic sectors (mining, industry and transport) reached between 50 and 80 percent in most of the countries of the region, it didn’t promote the modernization of their national economies. During the interwar period Czechoslovakia was an exception, because as a net capital exporter it succeeded investing in Yugoslavia, Romania and Hungary. Because of lack of appropriate data one of the most difficult questions is to give a precise overview of the share of foreign direct investment in the national economies. According to the official position of national and international literature and the available data also confirm that public loans surpassed the amount of foreign direct investments. Because of the limited extent of this essay I will not deal with the theories, which emphasize the semiperipheral development of Central, Eastern and South-eastern European and the consequences of its isolation from the world economy in the interwar period. I think to understand the economic development of Central and Eastern European countries in the XXIst century it’s essential explain the main reasons of economic backwardness in the region.

Tudományterület / tudományág

társadalomtudományok > közgazdaságtudományok

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Mű típusa: Cikk
Kulcsszavak: Külföldi tőke, Kelet- és Közép Európa, Dél-Kelet Európa
Felhasználó: Szabó Zoltán
A mű MTMT azonosítója: 3245384
Dátum: 2017. Júl. 03. 14:45
Utolsó módosítás: 2018. Feb. 17. 14:00
URI: http://publikaciotar.repozitorium.uni-bge.hu/id/eprint/903

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet