Tőkevonzás vagy -taszítás? A befektetésösztönzési politika változásai a rendszerváltás utáni Magyarországon

Szanyi Miklós (2017) Tőkevonzás vagy -taszítás? A befektetésösztönzési politika változásai a rendszerváltás utáni Magyarországon. Prosperitas, 4 (1). pp. 42-62. ISSN 2064-759X

Előnézet

Szöveg
Szanyi-M..pdf - Megjelent verzió
Download (422kB) | Előnézet

Hivatalos webcím (URL): https://uni-bge.hu/Kutatasi-tevekenyseg/Folyoirato...

Absztrakt (kivonat)

The author distinguishes four stages of the development of Hungary’s policy towards foreign direct investment. Right after the systemic transformation Hungary welcomed wholeheartedly foreign investors, mostly in connection with the large-scale privatisation of formerly government-held assets. It was in this period (i.e. 1990–1996) when Hungary created the most important components of a business environment indispensable for the operation of a market economy. In the second stage (1997–2003) the government tried to attract green field investments, applying a wide variety of incentives (mostly of fiscal nature) and setting up the International Trade and Development Agency (ITD Hungary). As a result, the share of foreign-owned enterprises attained a relatively high level both in the production of GDP and exports. After Hungary’s EU accession (2004) the incentives of the previous periods could not be upheld any more since they did not comply with the regulations of the EU’s competition policy. As an EU member state, Hungary lost most of its attractiveness and enterprises employing large numbers of semi-skilled workers started to leave the country. Since 2010, when the current government came to power, some controversial tendencies have surfaced: the government has been striving to increase the share of Hungarian-owned enterprises and has deployed a diﬀerentiated strategy vis-à-vis the subsidiaries of foreign companies. Te general climate for foreign investments deteriorated since the government tried to place most of the burden of the recent economic crisis on the shoulders of multinational companies operating in Hungary (primarily in the field of banking, energy supply, retail and telecommunications).

Abstract

Kelet-közép-Európa rendszerváltás utáni gazdasági átalakulásában a közvetlen külföldi befektetéseknek (a továbbiakban: FDI) kiemelkedő szerepe volt. a térség országai az 1990-es évektől kezdődően egyre intenzívebben versenyeztek egymással a külföldi beruházásokért, gazdaságukban a külföldi tulajdonú (multinacionális) cégek súlya jelentőssé, sok esetben meghatározóvá vált. Ebben a folyamatban az aktív tőkevonzási politika fontos szerepet kapott. a 2000-es évektől viszont a térség egyes országaiban változások következtek be mind a szakpolitikában, mind pedig a tényleges tőkebeáramlás mértékében. E cikkben a magyar példa alapján arra a kérdésre keresünk választ, hogy mi volt az oka ennek a váltásnak, és hogy ez a változás milyen hosszabb távú következményekkel járhat.